Nem a... Hanem...

Nem a lépés, hanem a távolság
az, hogy merre visz utad,
és hogy érted ki kutat,
és hogy ezt kik másolták.

Nem elképzelni, hanem valósítani kell,
hogy kik  álmaidban szerepelnek,
és kik érted naponta vezekelnek.
Csak az számít őket, hogy éred el.

Nem keresni, hanem találni
azt ki tényleg tud szeretni
azt ki nem tud rólad le tenni.
Mert ő, soha nem fog megalázni.

Nem a hazugság, hanem a utána való problémák.
Az mi lelked szakítja
ami szíved dobbanását lassítja.
Mert ez az, ami örökké, valóság.

Nem a sírás, hanem hogy miért,
az amikor összetörsz teljesen.
Akkor mikor semmi nem terem.
Mikor megtudod, hogy jól senki se élt.

Nem elveszve, hanem megtalálva élni
Boldogan pozitívan állni,
csak a legjobbat várni.
S semmitől sem félni



Az ask.fmememet felfüggesztettem... Már értelmetlen volt... Ha észrevételed van, vagy akármi személyesen illetve facebook-on írj levelet, nem "harapok" akárki vagy!

Ilyen ez

Sötét rengeteg, keserves vörös felleg
ködös álomkép mi hozza kedved
nem ismered még is közeledsz
észre se veszed, de benne öregedsz

Ámulatba ejt kutatod ha nincs meg
megteszed még ha rossznak is hitted
én is ahogy mindenki, keresem
ilyen ez a Szerelem

Lehet én voltam bódult
ne azt bántsd ki kenyeréért koldult 
Két lábamon alig álltam
Most kezdődtöt, de a végét vártam

Boldog vagy ha önfeledten szeretkezel ,
s az életbe is bele feledkezel,
de az életet nem magyarázom
csak ő rá vágyom.

Láttam soka de eleget se
kersem ki rosszat feledtesse
Szeme legyen mi igéz
mivel a világból kinéz

Haja mindig legyen útba
csak én legyek ki hátra túrja
És az se baj ha kocos
lehet egyens vagy fodros

Mosolya éltessen
mitől színes lesz a szürkeség
Önbizalma sose tévedjen
boldoguljon tőle a borús ég

Nevetése tegyen a legboldogabbá
ez tegye lelkem megoldhatatlanná
Hallgatni legyen mindig kedvem
segítsen, hogy magam össze szedjem

Ámulatba ejt kutatod ha nincs meg
megteszed még ha rossznak is hitted
én is ahogy mindenki keresem
ilyen ez a Szerelem


Itt kérdezhettek http://ask.fm/bimbimgym

Ella óda

Miközben sétálsz rád szemek szegeződnek
téged választana mindenki legtitkosabb szeretőnek
szépséged könnyed, pornál is súlytalan.
Tudom minden érzésednek múltja van.

Elveszel a tekintetekben mélyen,
de csak nézel rájuk oly szépen.
Nem ismernek, csak beszélnek rólad
eladnak mindennek, de semmiféleképpen jónak

Kedves Ella nem tudom ki vagy te
lelked ne add oda senkink, de a szíved se.
Légy nagyobb, hogy mindenki akarjon.
Illatod igézzen, s mindenki utánad kaparjon.

Szemed lágyan, nap sugaránál szebben
csak annyira, hogy téged bántani ne merjen
az a szörnyű gondolat,
hogy te valakinek a foglya vagy!

Kitörsz véleményednél keserűn
melletted álmatlan éjszakákon a szemem el szenderül
Izgató minden tetted, s érzem
némelyiket én, mégsem értem.

Halkan vagy néha eltűnsz,
de a rossz dolgoktól meg rezdülsz
Még erősebb vagy mint hiszem!
Ami meg zavarhatja szívem.



http://ask.fm/bimbimgym itt kérdezhetsz! 

Megváltoztam

Régen túl nagyra vágytam,
soha  nem jött el mégis vártam.
Túl nagynak hittem magam
alig ért valamit a szavam.
Nem tudtam, hogy ki voltam
csak mindent össze-vissza mondtam.
Őt mindig meg akartam szerezni
gyerekességemen nem tudott mást csak nevetni.
Pedig tényleg nagyon akartam,
de minden mondatommal zavartam.
Elém kezek kerültek
a "nem kellesz" válaszok repültek.
Változni akartam, de tartott a múlt
ami bennem mindent fel dúlt.
A téveszmék teljesen fel éltek,
hogy rólam csak jókat beszélnek.
Nem féltem hittem benne,
hogy az életnek velem más dolga lenne.
Nem érdekel, kezem is csak legyint,
ezzel az élet nekem jó nagyot beint.
És csak az álmaim maradtak már
a magány két karokkal vár.
Elég! Túl sok volt a nem
ezt nem teheti senki velem!

*

Sokat sírtam, de ma már
engem csak a jó talál.
Lábra álltam újra.
Nem engedem senkinek hogy életem fel dúlja
A múltam többé nem gyötör,
csak keresem ami gyönyör.
Most csak én meg a füzetem
s belém költözött a türelem.
Több vagyok mint ami látszik
velem csak az érzelem játszik
Volt, hogy első csóktól szerelem,
hogy nem ismerem, de keresem.
Már meg merem mutatni magam,
és ér valamit minden szavam.
Még mindig nagyra vágyok,
s irányítanak az álmok.
Megkapom amit akarok,
mert másnál jobban kaparok.
Küzdök míg meg nem lesz,
olyat teszek, hogy nem feledhetsz.
Én akarok lenni akiről álmodsz,
akit nem tehetsz le, ha rászoksz.
Lehet, hogy már elkárhoztam
mégsem bánom hogy megváltoztam. 


Itt nyugodtan kérdezhettek!!! http://ask.fm/bimbimgym

Ideál

Szeme akkora legyen, hogy féljek,
hogy másra nézni ne merjek.
Igézzen, babonázzon szépsége
jelenjen meg benne minden érzése.

Haja legyen hosszú, s mindig útba
éppen csak annyira, hogy hátra túrja.
Legyen szép a ha copfba fogja,
s akkor ha kiengedve  hordja.

Szájára mindig vágyjak
ha meg csókolom fellegekben járjak
Mindig őt akarjam,
s hogy édesen betakarjam.

Alakja karcsú, keble párna,
ami minden ember álma.
Combja hosszú, feneke kerek
öltözködése oly amit én is szeretek.

Jelleme erős, s gyengéd enyhén
megbántani sose merném.
Álmai sokszor rólam
vágya, hogy kezét mindig fogjam.

Illata vonzzon magához,
kedvem ne legyen magányhoz
Vágyaim, fantáziám indítsa,
s minden hibám kibírja. 

Részegen

Molyos tekintet, barát minden pózna
lepörög a kapszula, fordul minden jóra.
A kedvenc számod visítod
a 18plusszos karszalagod virítód.
Kedveske alig kezdődött az este
te meg már alszol, a földön fekve.

Hangosan, pörögnek a képek
pont annyira arc, amennyit lépek
Látványos meg lenyűgöző,
tudom ő nem halkan nyögő
Én szépen nézek rád,
ma fel lesz avatva a kád.

Ágytállá alakul a padló,
s bokszzsákká minden ajtó.
A legjobb barát a bajban
csak annyit kér, hogy a fejét hogyan tartsam
Köpködve nem érdekel ki lát
ordítva, most le van szarva a világ

Tudják minden ember iszik,
és minden jó kislány mutat cicit.
Nem kell félve élni
de ilyen állapotban halkan haza érni.
Lehet, hogy a legnagyobb méreg,
de minden ember boldog ha részeg. 



kérdésetek van, észrevételetek esetleg :) itt tehetitek meg! : http://ask.fm/bimbimgym 

Zajos csend

Kellemes csend, mi zavarja hallásom
oly hangos, már beleremeg tartásom.
Vele élek már rég,
Nem látom de egy gyönyörűség.

Nem ismerem, de tudok róla mindent titokban,
s ő határozta meg régen mi voltam.
Mások sem látják mégis érzik
és akik megszerették azok féltik.

Hömpölyög ereim mélyében,
ő a legeldugottabb értékem.
Vigyáz minden emlékemre,
s ellentmond minden szeszélyemre.

Megmutatja, ha nem látom a szépet,
ő szembesít, ha valaki iránt valamit érzek
Megvéd, ha benne viharok dúlnak
ő ott van ha bajok elmúlnak.

Nélküle semmi vagyok,
hánykolódok, én mindent el hagyok
Lelkem jobbik fele ő
ha elhagy akkor is visszajő

Őbenne bízok, csendben
Ő a káosz a legnagyobb rendben
Nem létezik, már tudom
életem nem hagyja, hogy el múljon

Kellemes csend mi zavar,
amikor félek eltakar.
Vele élek oly rég
Nem létezik, de egy gyönyörűség   


Ha esetleg kérdésed van, vagy észrevételed, vagy csak fikázni szeretnél, és nevet nem szeretnél adni hozzá. Itt megteheted : http://ask.fm/bimbimgym

Kivagyok

Reggel keltem, esőben komoran
fáradtan, mert este forogtam
Megint  egy rémálom gyötört
ami teljesen fel őrölt.

Vágyok arra mi soha nem lehet
csak arra emlékszem aki engem el feledett
Érzem a semmiséget már,
s a közelséget, magány tárt karokkal vár

Túlzásba vittem, amit nem kellett volna
jobb lenne, ha valaki rám szólna.
A fellegekben jár minden porcikám
pedig lelkem nem vidám

Túlzásba vittem, ennyit nem bírok,
s minden versemben másképpen nyílok
Túl soknak vallom magam
már én se hiszem semelyik szavam.

Csak dicsértek negatív nem járt,
de teljesíteni nem tudom mit elvárt.
Én próbáltam, de hanyagolt
akit meg szerettem az már nem önmaga volt

*

Délre már nap sütött, fent az égen
minden bárányfelhő úszott a kéken
A rémálom emléke is el úszott,
de a probléma nem búcsúzott

Én akarok lenni e modern világ poétája,
hogy mindenki zordságát lássa
Megmutatni, tanítani hibáimból,
s legcsúnyább vitáimról.

Csak éreztetni hogy mindenki jelenség,
s egyedi ha szeretnéd
Látni akarom hogy értem változol
azt is, hogy csak róla álmodol

Szeretetre vágyok nagyon
biztosíték nincs, hogy vissza adom
Kértem szépen elégszer szerintem
életem kedvetlenséggel hintem.

Nem tudom! Mondod hogy aranyos,
meg az élet velem kalandos
Sajnos, biztos nem vagyok benne,
hogy velem minden tökéletes lenne

*

Este fáradtan csillag alatt
gondoltam, e nap velem gyorsan el szaladt
Fejem járt minden szépen
s minden rosszon meg, hogy végem

Talán jó lennék ha akarnám,
s ha érzéseimet el takarnám
Már az este fojtogat,
és mind rosszat fülembe mondogat.

Egy üveggel bontok,
s a szobámba rontok
A "bizonyos Füzetet" ki nyitom,
és minden bajommal tele írom

Ágyamba dőltem egyedül
testem magányába menekül.
Imádkozok, ne derüljön ki bűnöm,
mert megbánásomat nem tűröm

Nem érzem jól magam, betegség fenyeget
szorítja, szakítja minden eremet
Az este elnyelt már régen
s lehet magam ki éltem.....

Szeretnék kilenni veled

Egy nap kétszer soha nem blogolok ezért ez nem is fogom küldözgetni senkinek, és nem is rakom ki sehova csak megosztom itt. De úgy láttam, hogy ennek még muszáj ma napvilágot látni "újra", mert ez egy régi versem. Érezhető rajta más hangvételben írtam kicsit kinyilatkoztatóbban, kicsit nyersebben, nem tudom pontosan hogy kinek de remélem nem annak írtam akire gondolok...  Lényeg hogy csak azért rakom ki....

Menetelek semmiségbe 

kedves lejtő vigyázz jövök

Álmaimnak élek már rég,
de a világra köpök

Köszöntem már ezerszer szépen
és kevesen értékelték
Nem is kértem soha
hogy éltem leéljék

Írtam a szerelmemről eleget
elégszer néztem végig
Hogy átb*szák a fejemet,
de tűröm ha kérik

Nem kértem hogy szeressenek
soha nem is voltam érdemes rá
Akaratlanul de  létrejöjjön
hogy kiégjek má'

Hazudnak azok akiknek hiszek
már hozzá szoktam
Azt hogy meg tudjam
Most ezt be sz*ptam

Láttak már boldogan,
de szomorúan soha
Nem adom azért
hogy szívemet ki dobja

Ne gyere velem
nem éri meg már
Hagyj békén
a magány már vár

Bajom van már rég
pedig nem vagyok beteg
Látom az arcod nap mint nap
így nem lehetek veled

Szeretnék már egy lányt
aki tényleg szeret
Nem keserít el engem
akitől az életem lesz kerek

Veled lennék tényleg ki
akkor mikor esik
De ezek bántanak
miért velem teszik.

Nyugodtan szenvedtessetek
én már meg szoktam
De mindig emlékeztetsz 
mikor veled csókot loptam

Már elindultam
de a virág még kél
Szeretnék ki lenni veled
de már feltámadt a szél

Ne kísérj az utamon
inkább kísérts
Mondhatsz bárit
s vérig sérts

Ki állok én bármit,
de már már semmit se
Megtörtem már rég
boldogságom mi ezt meghintse

Írtam már neked rengeteget 
s már többet is. Kérlek!
Elintéztél vágod...
nem hagysz el megígérted....

Kedves lejtő meg érkeztem
had pihenjek ezt kérném
Sokat kiálltam eddig
csak hagyjatok békén. 

Kértem szépen :)

Mondtam, kértem s néha ordítottam
Ő már akkor mást nézett mikor masszíroztam.
Remegve, sírva s néha félve,
álltam némán mit sem értve.

Képét a legnagyobb tűzbe dobtam
magam más szívébe szívesebben loptam.
becsuktam szemem, hogy ne lássam
mégis, minden percben vártam...

Gyorsan sikerült felednem
mert társaságát nem kerestem
segített az is, hogy már mással volt
akit szívesebben átkarolt.

*

Nem bánom! De szememből könny hullt
két kézzel kapaszkodott belém a múlt,
sebaj, meg barátkozok vele.
Vagy segít majd kedves Ella szeme.

*

Az első szerelem, senki se tudja jól
"két fa közt dúdoltam" a múltamról
Milyen szép is lehetett volna!?!
Ha én lettem volna a legfontosabb dolga.

Ábrándoztam róla évekig
Nem teljesült soha, s mások se érthetik
Vágytam rá annál is jobban,
hogy éhségem vele oltsam

*

Nem volt elegem, bánat bennem települt
karjaimból mindenki más karjába menekült!! :D
Érzéseimet dobtam volna messzire,
de akkor nem számíthattam volna senkire...

*

Jött boxerrel a nyakába 
ő az ki nagy ívben "hühü" a magányra
Keményebb mint hinnék páran
vele soha ne kelljen hogy zárjam!

*

Ez a szerelem legyen szebb,
hogy soha ne felejtsed!
Nem kell hogy teljesüljön
nem kell, egyikünk se meneküljön.

Kezed, szemed s hajadat szeretem
akik téged bántanak, őket nevetem...
Érintésed, hangod s illatod
érezném ameddig csak bírhatom

Az akarok lenni aki a foglyod,
ejtsen rabul a mosolyod
te a legfontosabbra vigyáztál,
s megbocsájtanám akármennyit hibáznál.

*

De már ....
Magam leszek egyedül, sóhajtom
akkor is ha "rólad" szól majd minden mondatom
Inkább ragyogok fen az égen
Nem vigyáztatok pedig, mindig kértem szépen

Modern vallású

Akinek nem kabátja ne vegye magára!!!!

Helyem keresem e entropikus világban,
élvezem ezt mert, nem hibátlan
Szembe megyek minden bajával
megbarátkoztam a vele járó magánnyal.

Már mások az emberek
"páwa meg gorilla"
Utcára félve megyek,
de tarháljunk a nyugatiba pulcsira

A diszkók ma színházak
parlament helyett a kocsmába vitáznak
A TV a tudás forrása
egy vonal a világ legszebb montázsa.

Értéktelenné vált az emberi kapcsolat
mert a telefonod nélkül élet nincs már
az ismerőseid száma neten  nagyobb hangot ad
s ott vigasztal mindenki hogy ne sírjál

Elértük az mit nem akartunk még
és már "Bitches Lova Cake"
Nem érdekli de szervezetét rontja
sör helyett már kezdő pia a vodka...

Vitaminná váltak a dizájn drogok
elmulasztja a tőle kapott remegést.
Senki vagyok mert biztos okot mondok!
És a szerelem is ma már csak szenvedés

Elfeledve

Mikor bajban voltam számítottam rád,
hogy ha sírtam mondott kedveseket szád!
Te vagy a legjobb a legnagyobb,
ha jót csináltam szemed kacsintott

Kiálltál mellettem akármi is volt
ha rontottam mondtál egy két sort
ezzel ösztönöztél engem,
hogy magam jobbá hogyan tegyem.

De most eltűntél ritkán látlak,
talán másra vigyázol? Én mindig várlak
Elhanyagoltál én emlékszem mindenre,
már már kihatottál a hitemre.

Én csak benned hittem
egyedül vagyok, gondjaim magam viszem
Eltűntek a szavak miket mondtál rég
Az ég be borult, és nem olyan szép kék!

Már nem. : )

Nem tudok magamban tartani semmit,
eldugok egy két dolgot már amennyit.
De ezek is elő kerülnek,
a gondjaim arcomra vetülnek
féltékenység zöldellik bennem.
A múlt nem hagy nyugodni engem.
Csak mondogatom, hogy nem érdekel
de magamat egyre jobban nem érem el
Szeretnék! Utolsó vagy első lenni,
akit szeretek azért mindent meg tenni.
De nincs aki engedné ezt,
csak növelik bennem a stresszt.
Én tartottam elégszer a hátam,
még az esőben is órákat vártam.
Illatotok emléke kínoz engem
s szemetek, hogy szám rosszat mondani ne merjen
Nem bánok semmit se mi történt,
Még ha szívem néha darabokra is törték.
Köszönöm! Most amilyen vagyok
mert ez jó és változni nem akarok!

Álmom

Hajnalig csörgedez, hiszi hogy halk,
de suttogása okozza a legnagyobb zajt.
Mégis tudja, hogy engem ez nem zavar,
pedig életemben kavar.

Álmomban is követ, neszt kerülve
utána előttem fekszik ki terülve.
Csalogat, hogy nem mozdul,
levegő közbe lehűlt és csíp zordul.

Lehajolok hozzá hallom, hogy szuszog 
megragadja kezem, és mozdulni nem tudok
Szeme ragyogás vakítja el szememet.
minél jobban mennék annál jobba szorítja kezemet

Földre terít fülembe suttog,
hogy ez neki nem új dolog
Álmokban kísért oly régóta
fel kell ébrednem hogy ezt megoldja...

Leszállt rólam, és sötétségbe bújt.
Ahogy el tűnt már vihar dúlt,
ahova menekült onnan karok nyúltak felém
Futnék, és csak feledném.

Futok de, a ködtől nem látok
rohanok, már lábamon alig állok.
Már nem tudom mi elöl és, hogy hova.
Csak fel kell ébrednem, ő mondta.

Már órák óta futok, de erő hogy maradt még,
a köd miatt nem láttam, pedig ott volt egy szakadék.
Bele zuhantam és csak estem.
Mikor földet értem volna, az ágyból remegve keltem...   

Mámor

Nyújtom a kezem, de nem érem el
ő furcsa nekem.
Hazudok ha azt mondom nem érdekel
mert titokban foglalkozik velem.

Szeme szépségétől égek
csak úgy ragyog rám.
Ott is gyönyörű ahol fakulnak a szépek
el hagynom őt nem szabad tán?

Ölelését nem éreztem még,
csókját nem ismerem
vágyok rá oly rég.
Miért kell érte kilennem?

Ismerni akarom vágyait,
és söpörje le múltam
mikor teljesíti álmait
én első ként tudjam.

Hátra túrnám barna haját
érinteném minden percben.
Ismerni akarom önmagát,
és ne akarja, hogy eleresszem.

De, hogy szólhatnék hozzá,
hogyan tegyem.
Kezem fogná,
de akarja hogy velem legyen?

Nézése oly kedves, sőt
hozzám szól és szépen.
Nagyon akarom őt
ezt nem értem miért érzem.

Már nem is érdekel,
mert elvakít e mámor.
Amit akarok nem érem el
már megint gyaláz Ámor.
 

Kilennék veled!

Fejfájás gyötör napok óta
idegesít mert ez a dolga...
Gondolataim homályosak lettek
mondataim miatt háttérbe szorultak a tettek,

Szomorú ne legyél
semmi annyit nem ér, hogy a jóról letegyél
már engem zavar kedvetlenséged
boldogabb lennék ha megnevettetnélek

Hol vagy már? Kívánom jelenléted
annyira leszek kedves hogy ezt ne értsed...
Ne mond hogy ne ismerlek, hogy ne tudjam.
Szemed nézése valószínűleg még mindig ugyanolyan!

Mi lenne ha...

Asztal alá bújnék, talán ott nem érhet baj,
számat be fognám, hogy soha többé ne halj
árnyék lennék mert nem akarom, hogy bántsanak
nem akarom, hogy falak közé zárjanak.

A magányt választanám otthonnak
és a süketséget, hogy ne halljam hogy kopognak
néma lennék, megijednék minden választól
mert nem látnék lényeget a puszta látszattól.

Utálnék én mindenkit azt is aki nem érdemli
annak is hazudnék aki a nevem kérdezi.
mosolyognék amin sírni kéne
még azon is, hogy életem semmit se érne.

Legjobb barátaim az ellenségeim lennének
minden nap mérgezett ételemből ennének.
nem mutatnám ki nekik fájdalmam
így lennék számosból, számtalan.

Ecpec-el választanám reggelente fegyverem
mivel álmaimat elverem
tőlük vagyok még mindig gyerekes
emiatt segítek neked, hogy hazudj és feledhess.

Kér fa közt dúdolva

Két fa közt dúdolva
csak rá gondoltam,
hogy a kezét fogjam.
Siet! Én tudtam

A percek óráknak tűntek,
de én csak dúdoltam
Kezeimet fejem mögött össze fogtam
Siet! Magamnak mondtam

Abba hagytam a dúdolást
a lábam bele remegett,
hogy nem látom eleget.
Egy lepke el szált a fejem felett

Utána futottam
egy idő után elvesztettem
Mély levegőt vettem
Két fa közé vissza menetem

Mire vissza értem,
már más állt ott.
A fiú a nyakába bukott
Tudtam, hogy elhagyott

Szívverésem megállt
Nem tudtam mit csináljak,
persze ő mondta vigyázzak,
de fejemben csak az járt, Kívánlak!

Sokat gyötrődtem esténként
vajon most mit gondolsz
mert szívemben rombolsz,
és soha nem tudtam meg hogyan csókolsz. 

Heló!

A folyó parton ültem
a Nap ment lefele
segített, hogy tűrjem
meg, hogy fejem feledje

A folyó halkan csörgött
a messzibe egy templom kongott
e összesség belém életet töltött,
de a gondolat meg fojtott

Próbál máson járni eszem
próbál, de nem megy
dohányzás közben is remeg kezem
ez az érzés engem lassan enged

Nem haragszok én senkire
még dühös sem vagyok
megbántottak, ó de mennyire
és néha könnyekbe fakadok

Egyedül nem leszek
lehet kezemet nem fogják
míg ők vannak addig merek
ha kezem be mocskolom ők le mossák

Mellettem egy fűzet
amit kezem tele írta
Vele nem gyújthatok tűzet
mert írtam, néha nevetve néha sírva

Szellő suttog a fülembe
mennem kell már
értetlenül, de üzente
lehet van ki vár

Most várnia kell
mert másfele megyek
majd szólok, s ha felel
akkor vele leszek

Folyó mellett indultam
nem tudom hova megyek
Őt meglátva pirultam,
de most nem lehetek veled

Elmentem mellette
köszönni se mertem
ezzel őt megmentve
nagyot nyeltem...

Miközben sétáltam
besötétedett felettem
régen túl sokat láttam,
de akkor csak nevettem

Telihold volt, s sárgán izzott
már annyira szenvedek,
hogy csak nevetni bírok
mert szomorúnak lenni nem merek

Lassan lépkedtem
így gondolkodnom jobb
otthon magam féltettem
mert csak a bánat kopog

Sajnos csak bemutattam a bajnak
azt hittem jobb vagyok,
hogy fejjel szaladok a falnak
az évek soha de elszálltak a hónapok

Nem tudom mikor jön majd,
de lehet majd ő is megró
a folyó mentén, megint lehet kapok bajt,
de én mosolyogva köszönök neki: Heló! 

Kivagyok?! 5. rész

Kivagyok, naponta ér el a kényszer
Csókot ad ezerszer, nem elég még egyszer
Látomások gyötörne, olyan mint ha álmodnék
Mosolyogva gyötör, Ámor rám számol még
Kértem én már elégszer szépen is meg csúnyán
Megérem, hogy lenézel de miért ilyen durván?

Mondtak hogy zeneileg nem nőttem fel
Mert nem mutatok olyat ami a világnak kell
Én nem tévedhetek más még igazat se mondott
A világ nem szűk, de mindent belém fojtott
Kitörni nem késő, és lehet meg is érné
De ezt valaki biztos ne értené

Sok van abból ami engem igazol,
de még több ami ténylegesen hanyagol
Aki engem oszt azt inkább hagyom
Mondhat amit akar engem nem köt le egy barom
Rám tényleg mondhatnak bármit,
de én vagyok az akihez beszélsz akkor ásít

Építsek nagyot azért hogy más lenézze,
nem vagyok az aki ezt megértse
Miért lenne lelki ismertem gyémánt
Türelmetlen így  is és megbánt
Megtörtek már sokszor, nem is érdekel már
Keresek majd olyat aki csak engem vár

Lehet csak azért élek hogy megbántsanak
és ha segítséget kérek akkor ne lássanak
néha kicsit erősnek képzelnek mint amilyen vagyok
attól én se leszek jobb, ha mindenkit le hagyok
Nem megértésre csak törődésre vágyok
Jelentkezzen aki szeret mert csak olyanra vágyok

Túl sokszor kérték hogy nőjek fel
de gyerekes vágyaim e érzést kergetik el
Álmaim homályosak, és néha e is tűnnek
s a rossz dolgok egyre csak gyűlnek
Én mertem nagyra vágyni, tényleg
de ezt kitörölték a fejemből végleg

Én elhiszem, igazából nem
nem értem miért nem lehet lenni velem
Nem értem miért kell velem ezt tenni
Maradandót akartam okozni nem elfelejtve lenni
bár ki vagyok én hogy megmondjam mit csináljatok
rosszat nem mondhatok mert egyszer mellettem álltatok

Nem értem, megértem, elfelejtem, aztán előröl
az érzés ami bennem kavarok és felőröl
hárman támadnak rám, a tárcám kell nekik
ha nem adom a számat szépen el kenik
Remélem ők is megtanulják majd egyszer,
hogy ha földbe tipornak ezerszer akkor is kelj fel!    

Naprakiarka

Nem értettem mi történt
Csak egy pillanatra nem néztem oda,
de a terem kiürült
és ők eltűntek, de nem tudom hova

Körbe néztem,
a terem még mindig ragyogott,
de az ürességtől kongott,
és megláttam az alakot azt ki dadogott

Oda lépett hozzám
Igencsak fenyegetve
Meg kérdezte:
hogy az öreget keresem e?

Hallgatásomból értette,
hogy nem tudom hol vagyok.
Mondta nekem, már szépem: 
Én majd utat mutatok!

A Dadogós egy falra mutatott
ami teljesen üres volt
közelebb mentünk egy arc jelent meg rajta
ami dörgő hangon hozzám szólt:

Három kérdést teszek fel 
Ha mindegyikre jót mondasz
Én szavamat adom 
az ajtón tovább haladhatsz 

Félve bólintottam a túlvilági arcnak
nem értettem miért kell e dolog
csak azon gondolkodtam,
mi lesz ha nem jól válaszolok?

"Ne félj fiam." mondta dörgőn
Első kérdésem hozzád 
Mit csinálsz olyankor,
ha azt a dolgod fognád...

Szavát elharapva megállt
Nagy szemei még nagyobbra nyíltak
Nézett meredve mögém
Hallom hogy mögülem a nevemen hívnak

"****" szinte ugyanaz a dörgés
Megfordultam meglepődve
Szemben állt velem a Nap ura és négy katonája
Remegve gondoltam e helyzet menthető e?

A Nap ura közelebb lépett
Letérdelt elém
Csak szívességet kérne,
Hogy azt neki megtenném?

Ahogy térdelt előttem
még úgy is magaslott fölém
Megmarkolta egy kezével derekam 
és katonái oda gyűltek körém

Most láttam meg az arcát
Szörnyű volt, két szarv homlokán díszeleg
vörös színű volt a bőre
rajta kívül szörnyűbb vajon ki lehet

Kezében szorongatott
nem tudok kijönni belőle
ha sikerülne is
nem bújhatok el előle

A szívesség az lenne 
amiért ide jöttél,
mert te a földön 
mindenkit le győztél 

Nem értettem miről beszél
Hisz engem a Földön lenéznek,
nem ismernek,
és mindenféle csúfnak becéznek.

Először meg kell keresned az öreget 
utána leküzdeni magad a Nap közepébe!
Mostantól a feladatod,
A menyasszonyom megmentése....

Folyt köv. 

Bunkók

Jó estét! Nem igazán szeretem a blogolás ezen részét, hogy írok valami kisebb monológot, hátha majd valaki kíváncsi lesz. De ehhez a versnek nem nevezemhez. Ennek néhány sorát még én se veszem komolyan, de már muszáj volt ki írnom magamból mert gyötört ez a sok ember aki nem bír magával, és túlságosan is nagyképű. Azzal még nem is lenne baj hogy ezek az emberek csak egyszerű bunkók lennének azokat ki lehet kerülni, de mikor már kiszemelt célpontjuk vagy, és nem hagynak nyugton mindig keresik az időpontot, hogy valahogy beszóljanak beléd kössenek, vagy pont lehúzzanak pár száz forinttal vagy cigivel. Nagyon elegem lett néhányukból, eddig (lekopogom) engem csak enyhén találnak be és nem sűrűn, de az is pont elég  ahhoz hogy megunjam őket. Némelyikük csendes gyilkos és csak elmegy mellettem maximum belém jön vállal esetleg valami rossz hozásfűzést tesz valamimre halkan szinte suttogva. Nem értem őket nekik ez miért jó lehet túl menő vagyok és irigyelnek bár nem hinném hogy majd pont azt irigyelnék aki egy tróger deszkás. Lényegre térve azért írok egy ilyen hosszadalmas szöveget most elé mert ezen úttal szeretnék hozzájuk szólni akár látják akár nem akár tudják hogy kikről van szó akár nem. Remélem meg tudják azok akinek szól, és remélem nem tudják meg, de szeretném meg köszönni neki hogy vannak és bele szólnak az életembe hisz az övék úgy is unalmas. Azoknak is szeretném megköszönni aki terjesztenek rólam minden félét köszönöm, hogy ti is foglalkoztok velem nagyon aranyosok vagytok nekem már nem is kell az életemmel foglalkoznom más majd elintézi viszont pénzért ne jelentkezzetek ez önkéntes munka.... :) Szóval köszönöm aki ezt elolvasta akinek nem kabátja ne vegye magára, ha csak nem akarja akkor csinál amit akar, és tényleg köszönöm utálóim hogy vagytok csak tiértetek élek! Láwcsi szercsi <3



Nyugalmam nem lesz én már érzem,
de csak annyit hogy ők hagyjanak kérem...
Nem is tudom mit vártam mert tényleg sokan nem bírnak,
és nem bánom hogy sokan le írnak.

Lehet okosabb volna ha rá hagynám az egészet
csak már túl sokan lenéznek.
Oda sorolnak ahol még nem is jártam
olyan vagyok szerintük amit még nem is láttam

Kedvesek vagytok ti,
csak elmúlik mikor felkeltek 
kívánom hogy egyszer egy nagyobbat kapjatok ki
és olyan állapotba mikor valamit bennnyeltek

Én nem akartam rosszba lenni senkivel,
de a megjelenésemmel zavartam őket
be értem volna, csak ennyivel,
hogy nem hagyják, hogy győzzek

Kedves óriás te aki mindig hozzá vágsz a fejemhez
remélem igen hű vagy a nevedhez
mert ha nem én szívesen adok másikat,
de hagyj békén és bántsad az idősebb bácsikat...

Tudom komplexus ami téged gyötör
és irigyelsz mert engem ér a gyönyör
majd lehet téged is fog,
hogy ha az a kövecske a szíved helyén majd dobog

Szólj a barátodnak is annak kicsinek
tudom ám, hogy ketten vagytok irigyek
engem nem igazán zavar
csak ti hozzá járultok ahhoz hogy velem nagy a baj

A másik magas aki bántja akit szeretek
és még ő mondja hogy ideges ne legyek
Ő is csak ember aki nem hisz magának
azt hiszi csak akkor van tisztelet, ha van alázat

Nem a, faltól feküdtem ki, de te se ütsz nagyot
a bokám ment ki és a fejem a földtől kapott...
Én félek tőled nem tagadom,
de te is ugyanúgy gyenge vagy, és tegyél túl magadon

Kisgyerek vagy még lehet külföldet is elverted
bár én nem küldhetem rád akik puszta kézzel nevelnek
Te kisfiú,  én csak jót nevetek rajtad
lehet ezzel csak jó nagy pofont adok a bajnak

De téged majd akkor vesznek valakibe
mikor a fejed szétloccsantod valamibe
Majd akkor mosolyogj mikor azért kéregetsz hogy meg éljél,
de akkor már nem fogom eltűrni hogy lenézzél

Mással csak haknizol habi vagy ember,
nyugi én nem mondanám hogy a földről kelj fel
álljál csak nyugodtan a keverő biszbaszok mögött
és legyél tévedésben, hogy te vagy mindenki fölött

Lehetsz kemény hogy nálam 16 évesen jobb voltál,
de engem nyugodtan hagyjál és fogat többet mossál
Ne csodálkozz te hiperszuper hogy nevetséges vagy
mert hogy te simán lehagyod a raptorokat

Rám mondhattok bármit én is mondok rólatok
légy szíves mindannyian egy bökőt fogjatok
dobjátok fel az égbe jó magasra
úgy se segít senki mert mindenkii el szaladna. :) 

Kivagyok?!

Nem érzem, hogy lenne alattam talaj,
és nem érzem, hogy ki vagyok?
Azt hittem kivoltam tavaly
pedig most vagyok

Kifolyik a kezem közül
minden amit szeretek,
és forgok a saját tengelyem körül
nem tudom, mikor legyek veletek?

Mikor kellesz sajnos foglalt vagy
nem tudom hol vagy és mit csinálsz
Szeretlek szóval hagylak,
de remélem minden bajban mellettem kiállsz!

*

Ti vagytok a mindenem
akik mosolyognak akár helyettem
Nélkületek mindenem kietlen,
és Ti átveszitek ha, nem szeretem

Ti segítetek hogy ha bántanak
még ha nem is vagytok ott
Ti varrjátok el a szálakat,
segítetek hogy ha lelkem zaklatott

Ti kiálltok ott is ahol elbuknak kemények
jobbak vagytok mindennél, hiszen
Ti felnéztek rám hogy ha mások lenéznek
Ti vagytok a hitem

*
Te vagy aki miatt a dobogóm dobog
akarlak én minden percben
Te miattad a gyomrom forog
élteted minden szervem

Te szeretsz, és én ezt tudom nagyon,
de rosszat tettek veled
Te vagy aki lenyugtatja bajom,
és én mindig fognám kezed 

Te csinálj velem csak szépeket
mert nekem más nem kell
Te miattad éljem meg a kéjeket
olyanokat amiket soha nem felejtek el

Holnap...

Holnap lehet én leszek a minden
megcsinálom azt amiben mindig hittem,
Holnap lehet én leszek a senki
Annyira lenéznek hogy semmit ne tudjak tenni

Holnap lehet én leszek  a győztes
vagy szárnysegéd hogy, benőzhess
Holnap lehet én leszek a bukott
aki minden baj elől el futott

Holnap lehet én leszek a kép
ami minden falról hiányzik még
Holnap lehet én leszek kit felednek,
de lehet én leszek kit tisztszívből szeretnek

Holnap lehet kelek majd árokban
és, ne bízok majd másokban
de, lehet a legpuhább ágyban kelek
és, ott leszek majd Veled!

Holnap lehet elhagy majd mindenki
és, nem lesz kedvem sehol se lenni
de lehet hogy, holnap találnak meg
hogy, ott legyenek hogy, boldog legyek

Holnap lehet meg fogok halni
és, az életnek nem fogom meg adni
hogy, én is szoktam félni
de, lehet holnap fogok igazán Élni.

Naprakiarka

"Nem bánatom húzott hozzá
mert már régóta akartam
kezem vágyott, hogy hozzá érjen
vágytam rá de eltakartam"

Álmomban messzire utaztam
de leállítottak közben sokan
nem tudták hova megyek
kérték hogy el mondjam

Nem akartam mert féltem
lehet vissza vinnének ha tudnák.
Túl sokan voltak,
jobb lenne ha el futnák

Futásnak eredtem,
de nem jutottam messzire
egy tisztáson voltam
ahol nézhettem a messzibe

Zölden ragyogót az egész
túlzóan szép volt egészben
meg akartam ismerni
csak mennem kellett merészen

Ahogy sétáltam a tisztáson
gondoltam örökre itt maradok,
de ahogy csak rá gondoltam
egy Sas fel kapott

Magasra repültünk fel
a magasabbnak is fölé
üstökösök gyűltek
a Sas szárnya köré

Én csak lógtam nem tettem semmit
A Sas csak repült
oda ahol még senki se járt
szárnyai csapása az égboltba merült

A Nap felé szált a félelem gyötört
nem tudtam mi fog történni velem,
de csak repült felé
megtámadott hogy nem merem

A Napra szált le
és ott hagyott
Nem mondott semmit
csak egy lapot hagyott

A lapon azt állt
segítenem kell a napnak
ha nem teszem
örökre itt hagynak

A lap hátulján egy térkép volt
egy kapuhoz vezetett a Nap kapujához
az utam hosszú lesz
de mondani valóm van a Nap nagyurához

Gyötrelmes síkság, a fény gyötör
a Nap ég én mégsem érzem
hogy miért nem?
ezt még meg kérdem

Sivár kihalt terület
a Pokol üdülő ehhez képest
Tűzfal mindenhol
A látóhatár nem túl széles

Nem tudom hol vagyok
mégis tudom hova kell mennem
nem tudom, hogy mit
de azt igen, hogy kell tennem

A térképem azt mutatta 
Hogy már közel  járok
az egyik falon át a kaput látom
megállok előtte és várok

Egymagában van a kapu
előtte és mögötte semmi sincs
nem kicsi, de nem is óriási,
de díszíti egy nagy kilincs

Talán bronzból lehet
Megfogom és lenyomom
az ajtó kinyílik
én csak tovább nyomom

Az ajtó mögött
egy csarnok bújt meg
a tetejét nem is láttam
nem gondoltam volna meghittebbet

A nem látható mennyezetig
nagy oszlopok nyúltak
márványból van mind
rájuk díszítésnek lyukakat fúrtak 

A csarnok végén egy
kisebb ajtó állt fényesen ragyogva
állt előtte egy alak
aki beszélt a semminek dadogva

Közelebb mentem még folytatta
az arcát nem láttam
Megkérdeztem ki ő,
és a választ vártam

Nem felelet csak dadogott
valami értelmetlen szöveget
megállt egy pillanatra
mondta, keressem meg az Öreget

Ahogy befejezte
kinyitotta az ajtót ami ragyogott
én beléptem
ő meg tovább dadogott

Ahogy beléptem az ajtón
még fényesebb volt mint előbb
egy bálban voltam
ahogy mentem egy alak meglök

Mindketten elestünk
frakkba volt öltözve,
de arca nem volt
se száj, se szem, se semmi se

Felálltam a földről,
de az arctalan eltűnt
akkor vettem észre,
hogy a bála is megszűnt

Folyt. köv.

23

Hozzáfűzni valóm nincs!

23at mutat még fent vagyok
az is alszik kit akarok
Álmok zavarnak mindig, aludni se merek
másnap zavarodottan kivel legyek

Alváshiány gyötör
de az álom már nem gyönyör
Reggelente csak zavargok
másnapos emlékeim hanyatt dob

Felcsapom a napszemcsim már szürcsölöm a kávám
aki este láttak azok arcát bár ne látnám
Röhögcséltek mások mert kivoltam
begyujtom a blám ezt a gyújtót is csak csórtam

Azt mondták este voltam heroikus
mért' én lennék a letólt stílus?
Balgaság mit mondanak páran
bár meg tehetném hogy mindet fehér szobába zárjam

Míg igazán ....!

"tabula rasa" vagyis tisztalap ő is egyike ennek. Köszönöm hogy vagy!  


Csak egymagamban lődörögve
Még nem ismertem, de tudtam a fiúját, hogy köpöm le
Éreztem én már, de nem ismertem e leányzót
Ki gondolta volna, hogy ő jeleneti a megváltót

Ki gondolta volna?! Senki! Nem is kellett volna lehet
Muszáj volt én mondtam, sehogy vagy veled.
Kiderült ő segít, hogy magam össze szedjem
Muszáj volt, hogy ő jöjjön egy barát meg menjen

Nem bánom ami történt csak azt, hogy hogyan
Rögtön az elejétől kellett volna hogy a kezét fogjam
De tiltottak rendesen, hogy nem szabad
Nem tudtam ellen állni a szeme is magával ragad

Régen, ő se tudta ki vagyok én igazán
Lehet meg akar ismerni úgy, ahogy senki talán
Engem kapott nem valami nagy dolgot
Úgy is az lesz a lényeg hogy mit teszek és mondok

Remélem én leszek az kihez hamarabb fordul
ÉN ott leszek mellette akár boldogan, akár zordul
Nem megyek én nélküled se domboknak se hegyeknek
Addig nem veszíthetlek el míg igazán szeretlek .!!!

Ki vagyok?!

Szia!
sokan kérdeztétek ki is vagyok igazából? Nem mondom meg! Igazából nincs kedvem bemutatkozni senkinek. Elég embert ismerek, és ha valaki nem akar megismerni, én nem fogok érte küzdeni. Sok volt már nekem ez, napi szinten hallom azt, hogy engem mennyire elítélnek. Őszintén álljon már az elém akinek annyira a szívébe tapostam, hogy ez traumát okozott neki. Sajnálom ha van ilyen nem szánt szándékból volt. Soha nem akartam ártani senkinek, de úgy viszonyulok máshoz ahogy más viszonyul hozzám. Nem vagyok az a típus aki küzd a megértésért. Olvasd a verseim, figyelj rám, és megértesz. Jobb ötletem nincs. Ha ismersz nyugodtan hangosan is köszönthetsz, ha véletlenül nem köszönök vissza, nem azért van mert nem akarok, csak a saját gondolataim és kis világom tökéletesen elvarázsol, és kizárom a külvilágot. Ha kérdésed van csináltam ask.fm-et név nélkül kérdezhetsz akármiről válaszolok. Bár jobban szeretem ha személyesen névvel, arccal teszik ezt, sokkal humánusabb. Remélem kielégítő elsőre. Többet akarsz tudni keress meg akármivel oda állhatsz elém komolyan! vagy kérdezz itt http://ask.fm/bimbimgym.

Szia!