Mondtam, kértem s néha ordítottam
Ő már akkor mást nézett mikor masszíroztam.
Remegve, sírva s néha félve,
álltam némán mit sem értve.
Képét a legnagyobb tűzbe dobtam
magam más szívébe szívesebben loptam.
becsuktam szemem, hogy ne lássam
mégis, minden percben vártam...
Gyorsan sikerült felednem
mert társaságát nem kerestem
segített az is, hogy már mással volt
akit szívesebben átkarolt.
*
Nem bánom! De szememből könny hullt
két kézzel kapaszkodott belém a múlt,
sebaj, meg barátkozok vele.
Vagy segít majd kedves Ella szeme.
*
Az első szerelem, senki se tudja jól
"két fa közt dúdoltam" a múltamról
Milyen szép is lehetett volna!?!
Ha én lettem volna a legfontosabb dolga.
Ábrándoztam róla évekig
Nem teljesült soha, s mások se érthetik
Vágytam rá annál is jobban,
hogy éhségem vele oltsam
*
Nem volt elegem, bánat bennem települt
karjaimból mindenki más karjába menekült!! :D
Érzéseimet dobtam volna messzire,
de akkor nem számíthattam volna senkire...
*
Jött boxerrel a nyakába
ő az ki nagy ívben "hühü" a magányra
Keményebb mint hinnék páran
vele soha ne kelljen hogy zárjam!
*
Ez a szerelem legyen szebb,
hogy soha ne felejtsed!
Nem kell hogy teljesüljön
nem kell, egyikünk se meneküljön.
Kezed, szemed s hajadat szeretem
akik téged bántanak, őket nevetem...
Érintésed, hangod s illatod
érezném ameddig csak bírhatom
Az akarok lenni aki a foglyod,
ejtsen rabul a mosolyod
te a legfontosabbra vigyáztál,
s megbocsájtanám akármennyit hibáznál.
*
De már ....
Magam leszek egyedül, sóhajtom
akkor is ha "rólad" szól majd minden mondatom
Inkább ragyogok fen az égen
Nem vigyáztatok pedig, mindig kértem szépen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése